Stílusok 2 - Natúr
A természetes stílus alfája és omegája

Májusban kezdtem el írni egy sorozatot, amelyben tizenkét, általam összeválogatott stílust járok körül. Ezek a stílusok mind beilleszthetők a Greenster koncepciójába, ami a tudatosan egyszerű és természetesen szép otthonokról szól. Azt szeretném megmutatni ezzel, hogy a környezettudatosság nem ízlés függvénye, mindenki megtalálhatja a neki tetsző stílust, ha akarja. A wabi sabi után most a natúr van soron. Ne féljetek, ezúttal sem maradunk filozófia nélkül! 

Először is nem árt tisztázni, hogy mit értek natúr stílus alatt. A natúr számomra nem más, mint a szűk értelemben vett természetes stílus. Az angol "pure" szó fejezi ki leginkább a lényegét, és mindazt, amit szeretek benne: a tiszta, finom színeket, a nyers, csupasz, igazi anyagokat, a hamisítatlan, mesterkéletlen összhatást.

A natúr bizonyos szempontból nem tekinthető önálló stílusnak, inkább egyfajta közös nevező a természetes stílusokon belül. Az általam összegyűjtöttek közül például csak a színes minimál és az eklektikus az, amivel nem fér össze, a többi mind elképzelhető (többé kevésbé) natúr hangulatban is. Még a bohém vagy az etno stílust is el lehet vinni ilyen irányba, a Pinterest tábláimon számos példát találhattok erre.

A natúr stíluson belül két alapvetően eltérő karaktert különböztethetünk meg: a rusztikust és a minimált. A hagyományos vidéki, country stílus és a sokak számára élhetetlen, hideg-rideg minimál mellett szerencsére megjelentek olyan átmenetek is, mint a modern rusztikus vagy a puha minimál. Mindkét karakternek előnyére vált a keveredés: az előbbi letisztultabb, az utóbbi lényegesen élhetőbb lett általa.

Hová tűntek a színek?

A képeket nézegetve a legfeltűnőbb talán az, hogy nincsenek színek. Azaz csak látszólag nincsenek! A fehér, a fekete, a szürke és a barna számtalan árnyalata van jelen egy natúr enteriőrben. Érdekességképpen felsorolok nektek néhányat a natúr árnyalatok közül:

  • Fehérek: csont, ekrü, krém, porcelán, tej, tojáshéj 
  • Feketék: bársony, bazalt, bitumen, szurok, bogár, ében, szén, korom
  • Szürkék: acél, alumínium, antracit, aszfalt, bádog, beton, cement, egér, galamb, vakond, ezüst, grafit, gránit, pala
  • Barnák: bézs, drapp, bronz, óarany, dió, mogyoró, cseresznye, tölgy, kávé, kakaó, csoki, fahéj, agyag, homok, rozsda, umbra

natur_szinek.png

A leggyakrabban használt anyagok

A natúr stílusnál egyértelműen az anyagszerűségen van a hangsúly, a nyers, kezeletlen felületek és textúrák játékán. Ezeknek a puritán szépségű anyagoknak nincs szükségük kozmetikázásra, bőven elég, ha önmagukat adják.  

  • Fa: kerülhet padlóra, falra, mennyezetre, készülhetnek belőle nyílászárók, bútorok, lámpák, kiegészítők. Hagyhatjuk nyersen, olajozhatjuk, viaszolhatjuk. Használhatunk tömör fát (keressük az FSC tanúsítványt), olyan gyorsan megújuló alapanyagokat, mint a bambusz vagy a parafa, de a rétegelt lemez is jó alternatívája a bútorlapoknak.
  • Linóleum: valószínűleg sokan nem tudják róla, hogy egy majdnem 100%-ig természetes (lenmagolaj, faliszt, juta) és környezetbarát (lebomló/újrahasznosítható) anyagról van szó, ami nem csak padlóburkolatként alkalmazható, hanem bútorokon is.
  • Kő, tégla, beton: a természetes kő és a (bontott) tégla a vidéki, rusztikus stílus, míg a látszó beton a városi, minimalista enteriőrök sajátja. Vagy mégsem? Nyugodtan felejtsétek el ezeket a kliséket, a mai lakberendezésben - ahogy az öltözködésben is - szinte mindent szabad!
  • Természetes textíliák: organikus pamut, len, kender, juta, szizál, kókusz, gyapjú, selyem, és még lehetne folytatni a sort. Itt is érdemes figyelni az ökocímkéket, mert az ökológiai termesztésű alapanyagok előállításának jóval kisebb a környezetterhelése.

A régieknek könnyebb dolguk volt, mindig azt használták, ami kéznél volt, és nem tudtak mellélőni vele. Ma viszont már túlságosan is sokféle termék van a piacon, és szinte mindegyik környezetbarátnak hirdeti magát. Ilyen körülmények között lényegesen nehezebb eligazodni az információk között, amik sokszor hiányosak, felületesek, olykor pedig megtévesztőek is lehetnek. Éppen ezért arra jutottam, hogy a különböző, belsőépítészetben használt anyagok környezeti hatásairól külön cikksorozatot fogok indítani.

Natúr stílus a Meseházban

Ha egyetlen stílust kellene kiemelnem, ami a házunkra leginkább jellemző, akkor a natúrt mondanám. A színhasználatra ez abszolút igaz: a fehér mellett a fekete jelenik meg nálunk kontrasztként, ami végigmegy a házon kívül-belül. Ez egy olyan erős eszköz lett végül, ami sikeresen foglalja keretbe az egészet, és képes feledtetni több esetleges részletet. 

Az anyagok szintjén nem tudtunk mindenhol következetesen természetes anyagokat használni. Rengeteg a fa (eleve könnyűszerkezetes a házunk, fafödémmel, fapadlóval, plusz a falra is raktunk fát, bútort is készítettünk belőle), de például a gyerekszobában maradt a laminált padló, és több olyan régi, ikeás bútorunk van (ágy, polcok, komód), amik a legócskább anyagból készültek, és csak festéssel lettek integrálva az enteriőrbe. A konyhabútorhoz szintén egyszerű, laminált frontokat választottunk (nem kell magyaráznom, miért...), de a tölgyfa munkalap képes volt átlényegíteni az egészet. Az étkezőasztalunk CK lapból (cementkötésű faforgácslapból) készült, amire lehet azt mondani, hogy nem természetes, pláne nem nemes anyag, natúran hagyva mégis nagyon jó színe és textúrája van. Mondjuk az asztalt pont feketére festettük, emiatt rá kellett rakni egy öreg deszkát, nélküle ugyanis túlságosan "döglött" volt a felület.

etkezo_1.jpg

A házunk egyik tanulsága az, hogy akkor sem szabad csüggedni és feladni a szép otthon iránti vágyunkat, ha nincs pénzünk mindenből a legjobb minőségre. Nyilván törekedni kell rá, hogy az elérhető legjobb, legtartósabb megoldást válasszuk, de nem kell maximalistának lenni, némi kreativitással át lehet lényegíteni a leghétköznapibb tárgyakat is. 

Eszmei háttér: a skandináv kultúra

A skandinávok nagymesterei a natúr enteriőrök kialakításának, aminek egyik oka - véleményem szerint - a kulturájukban keresendő. A svédeknél a lagom, a dánoknál a hygge segít rávilágítani arra, hogy mitől olyan "normális" ez a két társadalom. Az a fajta környezettudatos, józan gondolkodás és életmód, ami nálunk még csak egy szűk réteget érdekel, náluk abszolút a "mainstream" része.

A lagom lényege a mértékletesség, hogy ne legyen se több, se kevesebb semmiből, mint amennyi éppen elég. Ha ezt az alapelvet nem vesszük figyelembe, akkor összehordhatjuk a legszebb organikus anyagokat, megvehetjük a legszuperebb skandináv design bútorokat, mégsem lesz tőle a lakásunk sem környezettudatos, sem fenntartható. 

Ez (lenne) a lényege a hygge-nek is: nem egy újabb pléden, díszpárnán, bögrén vagy gyertyán múlik, hogy meg tudod-e élni a meghitt pillanatokat, hogy észreveszed-e az élet apró örömeit. Felesleges kiadások helyett fedezd fel inkább azt, amid van! Találd meg azokat a tárgyakat, amikhez kötődni tudsz, használd őket szeretettel és vigyázz rájuk, amennyire csak lehet!

A natúr stílus összességében számomra azt jelenti, hogy mentes mindentől, ami felesleges. Mentes a túlzásoktól, mentes a sallangoktól, nincs benne semmi megjátszás, modorosság, manír vagy póz. Közvetlen, őszinte és természetes, amitől végtelenül szerethető. Letisztult, kifinomult, nemtelen és kortalan, ami talán a leguniverzálisabb stílussá teszi mind közül. Kell ennél több? Nekem biztos nem.

Ha tetszett az írás, kövessétek továbbra is a blogot, mert legközelebb az etno stílust veszem górcső alá. Sok személyes, mély élményem fűződik a témához, úgyhogy izgalmasnak ígérkezik a dolog!  

A bejegyzés trackback címe:

https://greenster.blog.hu/api/trackback/id/tr6715050850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

GREENSTER

Egy blog az egyszerűbb, tudatosabb, természetesebb, zöldebb otthonokért.

Friss topikok

süti beállítások módosítása